2009. március 25., szerda

Mi mindenre jó a gépírás-tudás?!

Tegnap a neten való kutakodásaim közepette találtam egy oldalt, ahol regisztráció után interjúk, előadások stb. anyagait lehet elvállalni gépelésre.
Még szakközépben tanultunk gépelni, elég jól is megy, hát kipróbáltam. Regisztráció utáni szokásos levélváltás, majd bejelentkezés után elküldött az oldal gyakorolni. Az interjú, melynek a szövegét kellett gépelni, egy kávézóban zajlik, háttérben zene, csörömpölés. De ez egyáltalán nem volt zavaró. Az viszont igen, hogy az interjúalany kevésbé artikuláltan beszél. Azért a végére egész jól ráállt a fülem.
A gyakorló feladatot ellenőrizni is lehet, megmutatja a referencia-anyagtól való eltérést, hibaarányt számol, egységnyi idő alatti leütésszámot. Ezután rákattintottam az elvállalható feladatok fülre: de sajnos feladat az nem volt.
Az ilyen munka pedig jól végezhető otthon, akár éppen akkor, amikor a gyerkőcök alszanak. Megélni ugyan nem lehetne belőle, de gyes-kiegészítésnek egész biztosan jól jönne.

2009. március 24., kedd

Az otthoni munka előnyei

Jó lenne otthonról dolgozni.

Nem kellene hajnalok hajnalán felkelnem, gyerekeket korán ébreszteni. Szegények már fél héttől ülhetnének az oviban, ha időre be szeretnék érni a munkahelyemre. Délután öt után tudnék értük menni, otthon pedig választanom kellene: gyerekekkel foglalkozom vagy a háztartással.
Tudom, tudom, nagyon sokan ezt csinálják. De olyan jó lenne, ha ráérnénk kényelmesen felkelni, mondjuk hét után. Az óvodába 8 és 9 között érnénk be. Természetesen a gyermekeim színvonalas és zsúfoltság mentes óvodába járnának, ahol az óvónőknek lenne idejük egyenként is foglalkozni velük. Míg ők óvodában lennének, én kényelmesen végezném a munkámat. Lenne időm takarításra is, nem csak tűzoltásra. Finom, egészséges ételeket tudnék adni a családomnak, nem csak valami gyorsat. Az óvoda után lenne időnk együtt játszóterezni, majd szép lassan hazasétálni. Apát mosolyogva várnánk haza, majd együtt játszanánk lefekvésig.

Jó lenne otthonról dolgozni. Utópia?

2009. március 23., hétfő

Pénzmágnes meditáció

Nem igazán hiszek az ilyen spirituális dolgokban, de azért ezt kipróbálom. Ártani talán nem árt.

A meditáció két részből áll. Az első részben emberi arcokat kell magunk elé képzelni, nem kell, hogy ismerősök legyenek. Ez a rész segít majd abban, hogy új ismerettségekre tegyünk szert, új ügyfeleket vonzzunk magunkhoz.
A második részben képzeljük el, hogy egy erdőben sétálunk és aranypor kavarog körülöttünk. Majd ez az aranypor bevon minket és mint a mágnes, úgy vonzza magához a pénzt. Ez a rész segít a tudatalattink által minket, hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyek pénzt hozhatnak nekünk.

A meditációt 21 napon keresztül végezzük, ezután tartsunk szünetet. Később szükség szerint újra végezhetjük újabb 21 napon keresztül.

Részletesebb leírás itt:
http://www.penzmagnes.freeblog.hu

2009. március 22., vasárnap

Az a mumus MLM!

Ha az ember lánya otthoni munkát, távmunkát keres az interneten, akkor nagy esélye van arra, hogy MLM-es ajánlatokba botlik. Az emberek nagy részének azonban az MLM vörös posztó: biztosan akadt egy-két ismerősük, akik megpróbálkoztak az ilyen fajta jövedelem-kiegészítéssel még az amwayes időkből. Na ez pont elég arra, hogy élből elutasítják az ilyen ajánlatokat.

Miért?

Úgy gondolom azért, mert nem szeretik a nyomulós, mindenáron eladni akaró ügynököket. Én sem. Márpedig a legtöbb esetben a kezdőknek azt tanítják, írjanak egy ötven-száz fős listát ismerőseikről, akik potenciális vevők illetve munkatársak lehetnek. Keressék meg őket ajánlatukkal. Cél az eladás és/vagy a beszervezés. De legalábbis egy termékbemutató előadásra hívják meg őket. Elutasítás esetén is keressék meg őket újból. Meg újból. Ha elfogy az ismerős, akkor ajánlják a postán sorban állva, a gyerek szülői értekezletén, az orvosnál. A lehetőség végtelen. Na most őszintén: Te nem kapnál kiütéseket az ilyen emberektől? Nekem az is elég, ha az orvosi váróban ülve a sorstársaim a különféle problémáikkal traktálnak. De ha még el is akarnának adni?!

Az MLM másik nagy buktatója, hogy az összes ilyen rendszer kisemberek számára emészthetetlen nagyságú jövedelemről beszél. Ez pedig valljuk be, eléggé meg tudja szédíteni az embereket. Ha ennek reményében vágunk bele egy ilyen üzletbe, a legtöbbször csalódnunk kell. A legtöbb ügynök jó ha pár ezer forintot keres vele havonta. Megélhetésre csak keveseknek jön össze elég pénz. Bár tudtommal nincs erről kimutatás, de szerintem az ilyen rendszerekbe belépők akár 95%-a is csalódik. Ők képezik az ellentábor magját, hiszen "ők megpróbálták és humbug az egész".

Mi köze van az önismeretnek a sikerhez?

Nem is olyan rég elhatároztam, hogy keresek magamnak olyan jövedelem-forrást, amelyért nem kell naponta órákat utazni és nyolc órát benn ülni a munkahelyen. Nagyon sok témába vágó oldalt megnéztem a neten, hírlevelekre iratkoztam fel. Az egyik ilyen hírlevélben találtam a következő gondolatot:

A sikertelenségedért ne okolj másokat. Ne hivatkozz a szerencsére.

Pszichológiából ugye tanultuk, hogy léteznek külső kontrollos és belső kontrollos emberek. A külső kontrollos embereknek a körülmények határozzák meg cselekedeteit. Ha valami nem sikerül, valami rossz történik, akkor azért a szomszéd, az időjárás, a kormány a felelős. Minden rosszért a körülményeket hibáztatják, ezáltal sokkal boldogtalanabbak.
A belső kontrollos emberek ezzel szemben fel merik vállalni döntéseik következményeit, ha hibáznak nem másokat okolnak. Ezáltal érzik úgy, hogy saját sorsuk kovácsai.
A felelősséget tehát merni kell vállalni.

Szóval ahhoz, hogy sikeres ember legyek, először is el kell felejtenem a másikra mutogatást, a balszerencse okolását. Hát ez nehéz lesz. Olyan könnyű másra hárítani a felelősséget.